2016. március 17., csütörtök

Jodi Picoult: Egyszerű igazság

Fülszöveg:
Egy békés Pennsylvania állambeli amis kisvárosban halott csecsemőre bukkannak egy elhagyatott istállóban. A rendőrségi nyomozás során egyéb szörnyű titkokra is fény derül, és a közösség élete pillanatok alatt pokollá változik. A bizonyítékok a tizennyolc éves és hajadon Katie Fisher ellen szólnak, aki látszólag titokban szülte meg gyermekét, majd megölte az ártatlant. A nagyvárosi életből kiábrándult Ellie Hathaway ügyvéd elvállalja Katie védelmét, megpróbál utat találni az idegen kisváros lakóinak szívéhez, miközben nem is sejti, hogy olyan területre téved, ahol semmi sem az, aminek látszik, ahol nem csak egy igazság létezik, és ahol a bűnhődés és a feloldozás nem az ítélőszék kezében van. Ellie egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügy hálójába, miközben saját félelmeivel is szembe kell néznie, mikor egy férfi tűnik fel a múltból, rég eltemetett érzéseket, vágyat és szenvedést hozva magával…
Az Egyszerű igazság torokszorító lélektani dráma és rejtélyekben gazdag krimi egyben, Picoult eddigi legjobbja.

Bevallom őszintén, hogy egy párszor azt mondtam, hogy nem olvasok több Picoult könyvet, mert túlzottnak tartok bennük bizonyos dolgokat. Túl „amerikaiak”, túl „szenzációhajhászóak” (legalább is az én ízlésem szerint)… És mégis… Mégis újra és újra kézbe veszek egyet-egyet és nem bánom meg. Rájöttem, hogy nem tudok egyszerre sokat olvasni tőle, viszont néha-néha elő kell vennem egy-egy könyvét…
Bevallom, hogy az elején egy kicsit unatkoztam, később pedig rájöttem, hogy már láttam a filmet egy jó pár éve. Sok mindenre nem emlékeztem, de sajnos a vége pontosan az eszembe jutott. Emiatt semmi meglepővel nem szolgált . Mégis lekötött, és egy olyan világba repített, ahol még nem jártam. Az amisok világába nyertem betekintést, az egyszerű amisok hétköznapi életét ismerhettem meg. Szerettem, hogy náluk ilyen nagy a csend, a nyugalom, szerettem, ahogy egyszerű emberknek nevezi őket az írónő. Tetszett a természetközeli életmódjuk, a nyugodtságuk, belső békéjük. Nagyon tetszett az amisok életfelfogásában, a nyugalom amivel elfogadják és élik a világot ésaz is, hogy minden munkát keményen és becsülettel elvégeznek. Szerettem a szereplőit, még a negatív szereplőket is. Az ő tetteik is érthetők, ha megfelelő szemszögből nézzük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése