2016. február 21., vasárnap

Richard Yates: A szabadság útjai

Fülszöveg:
Frank és April Wheeler (Sam Mendes azonos című filmjében Leonardo DiCaprio és Kate Winslet alakításában) okos, szép és tehetséges fiatal házaspár. Kiüresedett kisvárosi mindennapjaikat az a közös álom tölti ki, hogy a boldog élet karnyújtásnyira, az utcasarkon túl vár rájuk. Richard Yates lélegzetelállító átérzéssel és kifejezően mutatja be, hogyan bocsátják áruba álmaikat és reményeiket, míg végül nemcsak egymást, de énük jobbik felét is elárulják.

Tóth Krisztina: Állatságok

Fülszöveg:
A tobzoskát és a pitbullt mindenki ismeri, de ha megkérdeznénk néhány járókelőt az utcán, valószínűleg kevesen tudnák megmondani, vajon hogy néz ki az aguti vagy a fossza. Nem is beszélve az oposszumrói és a baribálról, hogy az íniát már ne is említsük… Tóth Krisztina játékos kedvből és sok-sok humorral született versei nemcsak gyerekeknek, hanem a nyelvi leleményeket nagyra értékelő felnőtteknek is szólnak. Persze a versektől ne várjunk tudományos igényű pontosságot, a szerző eleinte gyermekét és magát szórakoztatta a fura állatokról szóló versekkel – most pedig már minket is.

Játékos, humoros kis versikék kevésbé ismert állatokról. Nagyon szeretni való könyvecske.

Tóth Krisztina: Anyát megoperálták

Fülszöveg:
„Mindenki ott volt, amikor anya hazajött, mintha születésnapot ünnepeltünk volna. Mondtam is a nagypapának, hogy kár, hogy nincs ma szülinap, mert olyan szépen összejöttünk.
Nagypapa azt mondta, hogy bizonyos értelemben ez is egy szülinap, anya újjászületett.
A felnőttek mindig akkor mondják azt, hogy bizonyos értelemben, ha valami egyáltalán nem az, aminek nevezik. Vagyis nem volt torta.”

Gyermekien derűs az a hang, ahogyan Tóth Krisztina kislány hőse a betegségről beszél. Ha valamelyik szülő megbetegszik, az nehezen feldolgozható trauma a gyerek számára. Erről lehetne szomorúan írni, de a szerző inkább viccesen, a tőle megszokott friss szemlélettel közelít ehhez a tabutémához is. Elmagyarázza a gyerekeknek, hogy mit jelent egy daganat, hogy a betegségből meg lehet gyógyulni, és hogy mindenről lehet, sőt kell is beszélgetnünk. Humoros könyv, amely megmutatja, hogyan vészelhetünk át egy családi válságot, hogyan értethetjük meg a kicsikkel, hogy semmi sem félelmetes, ha mi, felnőttek világosan és tisztán beszélünk róla.

Aranyos kis könyvecske betegségről, korházról, műtétről és gyógyulásról. Derűs, néha humoros hangon beszél arról, hogy mi zajlik le egy kisgyermek lelkében, ha az egyik szülő megbetegszik. Megérthetjük, hogy miért fontos, hogy a gyermekekkel beszéljünk a betegségről, és arról, hogy mi fog történni. Láthatjuk, hogy ha megértik a körülöttők zajló eseményeket, már nme is olyan félelmetesek. Nekem nagyon tetszett.

Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét

Fülszöveg:
A híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kiváncsi, az a testi-szellemi fogyatékosságaival küszködő ember belső világa.Szerinte az orvos feladata az, hogy megtalálja betegének azt a közeget, a létezésnek azt a módját, ahol fogyatékosságai ellenére épnek, embernek érezheti magát. Nekünk, olvasóknak pedig ezek a történetek lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet hihetetlen gazdagságára, s egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról alkotott elképzeléseinket.Oliver Sacks 1933-ban született Londonban, orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of Medicine ideggyógyász-professzora. Eddig 22 nyelven kilenc könyve jelent meg. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A The New York Times egyik kritikusa „az orvostudományok koszorús költőjének" nevezte. Sacks 2002-ben megkapta a Rockefeller Egyetem Lewis Thomas-díját, amellyel a természettudós írói életművének költői értékeit ismerték el.

Érdekes emberek, érdekes, különleges betegségek és egy rendkivüli orvos történeteit ismerhetjük meg. Egy fantasztikus, emberséges neurológus vezet be minket a nem mindennapi neurológia, az emberi agy működésének világába. A sérül agy érdekesnél érdekesebb tüneteket produkál. Megtudhatjuk, hogy ha az agyban bizonyos funkciók megváltoznak, alulműködnek, vagy túlműködnek, akkor az emberek a "normálistól" eltérő módon fognak viselkedni. Példaértékű az a hozzáállás, az az empátia , ahogy Sacks a "betegeit" kezeli, ahogy a betegség mögött is mindig az embert látja. Oliver Sacks esettanulmányait mindenki számára érthetően, sőt lebilincselő stílusban írta.

Csete Örs: 1956 Budapest arcok és sorsok

Fülszöveg:

Az album válogatás az „Ötvenhatosok arcképcsarnoka” című gyűjteményből, amelyet a szerző évek óta gyarapít. Nem szakkönyv, nem célja egzakt történelmi tények közlése, inkább arra törekszik, hogy a történetek segítségével mind sokszínűbben, érzelemmel és személyességgel telítve mutatkozzanak meg az események.

Csete Örs munkája egy nagyon szép album, amely az 56-os forradalom túlélőivel való beszélgetésektől, visszaemlékezéseiktől  válik nagyon érdekessé. A kötetben 42 portré szerepel, 42 ember, 42 sors, 42 történet, amelyek mégis nagyon sokban hasonlítanak egymáshoz. A túlélők albuma ez. Megdöbbentő, hogy teljesen egyszerű, hétköznapi emberek hogyan kerültek a harcok középpontjába, hogyan keveredtek bele, sodródva az "árral", és mindez mennyire megváltoztatta a további életüket. Sokan közülük börtönbe kerültek, halálra ítélték, de másodfokon a halálos ítéleteiket több éves szabadságvesztésre változtatták, mások külföldre menekültek, és egy páran megúszták a számonkérést. Hogy milyen megpróbáltatásokat Hozott számukra az élet, az nagyon változó. Van közöttük olyan, aki egész életében rokkantként élt, van aki megvakultés vannak olyanok is, akik a mindennapi megaláztatásokat kellett elviselniük, de bevallásuk szerint senki nem bánta meg a történteket. Számomra tanulságos olvasmány volt.

2016. február 15., hétfő

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó

Fülszöveg:
– Minden kapcsolat időzített bomba –
Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik?
A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.

2016. február 13., szombat

Daniel Gottlieb: Drága Sam!

Fülszöveg:
"Drága Sam! Az életem abban a pillanatban megváltozott, amikor te megszülettél.” Így kezdődik ez a harminckét felejthetetlen levélből álló gyűjtemény, amelyeket egy fiatal korában autóbalesetben megbénult pszichológus nagypapa írt várva várt, imádott unokájához, Samhez, hogy megossza vele mindazon tapasztalatait, amelyeket a kisfiú boldogsága és elégedettsége szempontjából nélkülözhetetlennek tart. Sam még nincs kétéves, amikor kiderül, hogy autista. De az elszánt nagypapa ír tovább, abban a reményben, hátha mégis megtaníthatja unokáját arra, hogy milyenek az emberek. Minden egyes episztola egy-egy tanulságos történetet mesél el. Szívhez szóló, tanulságos könyv kerekedett a levelekből, melyekből a szülők megtanulhatják, hogyan kéne okosan beszélni a problémás (és problémátlan) gyerekekkel az élet áttekinthetetlennek tűnő, zavaros és nehéz kérdéseiről, a gyerekek pedig megtanulhatják azt, hogyan törődhetnének jobban a szüleikkel. Gottlieb minden sallangtól mentesen, a tőmondatok egyszerűségével beszél létfontosságú kérdésekről, példát mutat bátorságból, igyekezetből, emberségből. Levélgyűjteménye igazi mankó, bicegők és egészségesek számára egyaránt.

2016. február 11., csütörtök

Grecsó Krisztián: Pletykaanyu

Fülszöveg:
Az Isten hozott szerzője ezzel a novelláskötettel robbant be a kortárs magyar prózába. Életszaga, szemtelen éleslátása áttört bizonyos gátakat, és próbára tette Grecsó Krisztián szűkebb környezetének tűréshatárát. A Pletykaanyu olyan mélységekből hoz friss híreket, ahonnan ritkán kapunk valódi tudósítást. A kötet persze jóval több annál, mint amit a pletykasajtóból, televízióból megismerhettek, és elevensége, újszerűsége nem azon múlik, hogy magukra ismertek-e az olvasók az elbeszélések hús-vérfiguráiban vagy sem. A novellákat sokkal inkább valami autentikus tudás mozgatja; Grecsó nem kutat, nem kérdez, csak figyel. Mint aki bennszülöttből lett „etnográfussá”. Ízes humora, nyers ereje valóban minden pátosztól mentes, de hogy ez árulóvá teszi-e a szerzőt, döntse el Ön. Miközben szórakozik, ítélkezhet!

Hát bajban vagyok ennek a könyvnek az értékelésével. Ez az első könyv, amit Grecsó Krisztiántól olvsatam, de ez sajnos nem tetszett olyan nagyon. (lehet, hogy túl nagyok voltak az elvárásaim, mert sok jó értékelést, véleményt hallottam róla.) Amúgy a novella nem is a kedvenc műfajom, éppen ezért ritkán nyeri el a tetszésemet egy-egy novellás kötet. Ebben a kötetben is volt egy pár elbeszélés, ami nagyon tetszett. (PL. a címadó novella a Pletykaanyu és a A Mindenható tekintete.

2016. február 9., kedd

Závada Pál: Jadviga párnája – napló –

Fülszöveg:
A naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A Jadviga párnája jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

2016. február 6., szombat

Dragomán György: Oroszlánkórus

Fülszöveg:
Az Oroszlánkórus a bátorság könyve. Történeteit a ritmus élteti, az elbeszélések szereplői zenével győzik le a félelmet és a gyászt, megtanulnak erőt venni a szerelem és a sóvárgás fájdalmán. Minden mondatban ott lüktet a zene, szól a dzsessz, a latin ballada, a kőkemény hevimetál vagy a bécsi újévi koncert keringője, dübörög a manele és a koreai csajpop, kihangosodik a szívverés vagy a futó lábak dobogása. A lendületes történetekben a zene esélyt ad az ellenállásra, segít abban, hogy vállaljuk a sorsunkat, gyerekek legyünk a felnőttek között, vagy otthont keressünk egy idegen országban.
A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regény után most jelenik meg először novelláskötete – ráadásul a szövegek egy része a könyv megjelenésével egy időben hangoskönyvként is meghallgatható.

Ez egy nagyon jó novellás kötet. Egytől egyig érdekes, izgalmas, olvasmányos novellákkal. Sajnos egy hibája van, hogy „csak” novellák. Nekem túl rövidek. Éppen ezért nem igazán szoktam novellákat olvasni, de ezek rendkívül elnyerték a tetszésemet. Alig várom az író újabb regényét.

Spiró György: Tavaszi Tárlat

Fülszöveg:
Nem árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.