2016. január 31., vasárnap

Weöres Sándor: A teljesség felé

Fülszöveg:
„Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.” (A szerző)
A teljes idő: 158 perc.
Rátóti Zoltán előadásában.

2016. január 29., péntek

Anna Gavalda: Édes életünk

Fülszöveg:
Mathilde 24 éves. Hivatalosan művészettörténet szakos egyetemi hallgató. Valójában a sógorának dolgozik, és a munkája leginkább abban merül ki, hogy álnéven kommentelget különböző honlapokon. A nagyvárosi fiatalok tipikus életét éli. Bulizik, pasizik, lazul. Aztán egyszer elhagy egy tekintélyes összeget, és ez – különösképpen a pénzt megtaláló férfi – megváltoztatja az életét. Yann 26 éves. Bár egyetemet végzett, egy bemutatóteremben dolgozik, ahol kis koreai háztartási robotokat prezentál az érdeklődőknek. Már két éve él együtt a barátnőjével, akivel egyre hűvösebb a viszonya. Egy majdhogynem vadidegen házaspárral kell elbeszélgetnie, hogy rájöjjön, valamit nagyon elrontott az életében. Hogy mi a közös a két párizsi fiatalban? Nem találják a helyüket, és lassan már elmenne mellettük az élet a maga kihívásaival, amikor…
Anna Gavalda két – egymáshoz lazán kapcsolódó – kisregénye szórakoztatóan és elgondolkodtatóan szól a 21. századi fiatalok égető problémáiról, két kor- és kórtörténetet nyújtva az olvasónak. Hősei kiútkeresők, vagy nagyobb szavakkal: az élet értelmét kutatják.

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők - Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Fülszöveg:
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

2016. január 26., kedd

Varró Dániel Akinek a foga kijött

Fülszöveg:
Az Akinek a lába hatos (Szép Magyar Könyv-díj, 2010) páratlan sikere után itt a folytatás: tréfás mondókák azoknak a szülőknek, akiknek már nem kisbabája, hanem kúszó-mászó, gügyörésző csemetéje van. Varró Misi egyre nő, fogai már előbújtak, nem is rest használni őket, mondjuk, fémpénzt rág velük, és mellé egy kis finom homokot. Misi már megtanult járni, kisebb-nagyobb döccenőkkel, sőt pakolni is tud: nehéz feladat ám mindent gondosan kirámolni a szekrényből, s azt gyönyörűen szétszórni a földön. Nem is beszélve arról, milyen pompás szórakozás kirángatni apa laptopjának zsinórját, szétpüfölni a homokvárakat vagy megcibálni a cica farkát.

2016. január 19., kedd

Paul Watzlawick: A helyzet reménytelen, de nem súlyos

Fülszöveg:
Bárki lehet boldogtalan, de különös erőfeszítést igényel, hogy tehetjük magunkat boldogtalanná. Akiből hiányzik a képesség, hogy pokollá tegye az életét,hasznos tanácsokra lel ebben a könyvben.
A szerző, a neves szociálpszichológus, elmeélről, hozzáértésről és humorérzékről tanúskodó munkájában a mindennapi viselkedést, magatartásmintákat elemzi. Ebben az „ellenlelkitanácsadó”-ban a neves pszichiáter lelki gubancaink, kommunikációs zavaraink Parkinson- törvényeit vagy Murphy-törvényeit fogalmazza meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a humor, az irónia ráébreszthet bennünket, miként tehetjük harmonikussá saját életünket.

2016. január 14., csütörtök

Khaled Hosseini: Egyezer tündöklő nap

Fülszöveg:
Afganisztán, 80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Mirjam és Leila. Mirjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

2016. január 13., szerda

Mikael Niemi: Özönvíz

Fülszöveg:
Mikael Niemi svéd író 1959-ben a Tornio-folyó nyugati partján fekvő Pajalában született. Felmenői között finnek, lappok és svédek egyaránt találhatók. Költőként debütált 1988-ban, ám az igazi áttörést számára a 2000-ben megjelent Popularmusik fran Vittula (magyarul Popzene Vittulából 2005.) című regény hozta meg, amellyel még abban az évben elnyerte a rangos August-díjat. Több detektívregény után 2012-ben tért vissza a szépprózához: Falvatten (Özönvíz) című műve ismét nagy kritikai és közönségsikert aratott. Az Özönvíz látszólag katasztrófaregény, de műfaját valójában nehéz meghatározni. A szerző filmszerűen, nagy feszültséget teremtve beszéli el egy, az észak-svéd Lule folyón bekövetkező, képzeletbeli gátszakadás lebilincselően izgalmas, fiktív történetét. De társadalomrajznak sem utolsó ez a mű: a folyóparton élő vagy éppen csak ott megforduló, különböző foglalkozású és korú szereplői a feltarthatatlan áradás következtében tragikus pusztulásuk vagy szerencsés megmenekülésük stációit járják. Niemi éles szemű megfigyelő, lélekrajzai pontosak, cselekményvezetése írói remeklés: hőseit – sokszor abszurd és irracionális világunk, életvitelünk foglyaként – józan iróniával és őszinte együttérzéssel ábrázolja.

 Filmszerű, katasztrófa-filmszerű és mégis egészen más. Nem is tudom, hogy milyen érzelmeket, hogy milyen gondolatokat váltott ki nálam ez a kis filmkockákból összeálló regény. Együtt szenvedtem a sok-sok szereplővel, izgattam magam miattuk, féltettem az életüket, szerettem és utáltam őket, de mindenkinek szurkoltam, hogy valahogy élve kiszabaduljanak abból a pokolból. Megdöbbentem, hogy az emberek nagy része még ezekben a kataszrofális pillanatokban is milyen gyarló. Szerettem volna, ha mindenki túléli, de ez ilyen helyzetekben természetesen ez lehetetlen. Pörgős, mozgalmas, egy cseppet sem unalmas olvasmány.

George Orwell: 1984

Fülszöveg:
1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Nagyon hosszúra sikerült ennek a könyvnek az olvasása, mert épp csak megszereztem, kölcsön is adtam valakinek. Valójában három nap alatt olvastam el. Nagyon sokkoló, nagyon dúrva, de nem elképzelhetetlen. A kemény kommunista diktatúrák sokban hasonlítottak erre az „orwelli világra”. Egy diktatúrában a Nagy Testvér, aki mindig figyel, igenis létezik. Szörnyű, borzalmas világot tár elénk Orwell. Egy olyan világot, ahol pokol az élet, ahol még a gondolataid sem szabadok (Isten mentsen a Gondolatrndőrségtől), ahol a gyermekek beárulják a szüleiket, ahol a múlt állandóan változik és a 2+2 lehet 4, 5, akár 6 is. Ebben a világban bármit is teszel, csak egyféleképpen végezheted.
Mindig nagyon szerettem a disztópákat és ez a műfaj egyik legmegdöbbentőbbje.
„A szabadság az, ha szabadságunkban áll kimondani, hogy kettő meg kettő négy.”
„A Gondolatbűnnek nem következménye a halál. A Gondolatbűn maga a halál.”

2016. január 6., szerda

Lloyd Jones: Mister Pip - A vándor meséje

Fülszöveg:
 Matilda, a tizenhárom éves kislány egy trópusi szigeten él szüleivel. Egy nap zavargások kezdődnek a szigeten, ezért egy kivételével minden fehér ember elmenekül. Mr. Watts marad csak, a furcsa alak, aki a régi paplakban él és néha piros bohócorrot vesz fel, így húzza feleségét maga után egy kézikocsin. A gyerekek Gülüszeműnek csúfolják a férfit. Ám rajta kívül nincs senki, aki tanítaná őket. Mr. Watts egy elnyűtt kötetből felolvassa az osztálynak a Szép reményeket, a történetet, amelyet barátja, Mr. Dickens írt.
Dickens hőse, Pip hamarosan életre kel Matilda számára. Pipet olyan valóságos személynek látja, mint a saját anyját, s ezzel kezdetét veszi élete legnagyszerűbb barátsága. Ám nem Matilda hisz egyedül Pipben, és hamarosan kiderül, milyen veszélyeket rejt a képzelőerő egy háború sújtotta szigeten.
A Mister Pip különleges, eredeti és igazán szép regény. Felhívja a figyelmünket arra, hogy az olvasás és a mesélés minden alkalma átalakulás, és hogy a történetek, még ha fájdalmasak is, a megváltás lehetőségét hordozhatják.


Öszességében egy nagyon jó könyv volt. Voltak benne bizonyos részek, amelyek kevésbé tetszedtek, de az alapötlet, az elképzelés nagyon jó volt. A kamaszkor, az emberi kapcsolatok és a szereplők ábrázolása nekem nagyon bejött. A drámai hangulata fogott meg a leginkább. szerintem nem hiába kapta a Booker-díjat.

2016. január 5., kedd

Anna Gavalda: Billie

Fülszöveg:
Anna Gavalda a rejtőzködőknek ajánlja ezt a regényét.
„A láthatatlanság harcosainak", akik a társadalom peremére kerültek, és „reggeltől estig levegő után kapkodnak", ha nagy küzdelmek árán mégis meg szeretnék valósítani önmagukat. Egyik főhősét Francknak hívják – mert a fiú anyja imádta Franck Alamo énekest. A másikat Billie-nek – mert a lány anyja rajongott Michael Jacksonért és a Billie Jeanért. Vagyis két külön világból érkező fiatal találkozik, akik mégis megértik egymás szenvedéseit: Franck a homoszexualitása miatt kerül kényelmetlen helyzetekbe, Billie a katasztrofális gyerekkora emlékeitől próbál megszabadulni. Anna Gavalda a rá jellemző lélektani érzékenységgel mutatja meg humorral és olvasmányosan, hogy hogyan lehet a folytonos kudarcok ellenére továbblépni, sőt napról napra megküzdve önmagunkkal és a lehúzó közeggel akár még kiteljesedni is. Lélekmelengető módon mutatja be, hogy milyen sokat tud segíteni az együttérzés.

 Anna Gavalda az egyik kedvenc íróm. Zseniális, elgondolkodtató és egyben megható írás a barátságról, az elfogadásról és az életről. A nehéz sorsú fiatalok útkeresését, önmaguk keresését a rá jellemző humanizmussal, érzékenységgel, humorral és nagyon olvasmányosan mutatja be. Engem néha zavar, ha egy író trágár szavakat használ, de ebben az esetben még az is egész elfogadható volt…. és örülök, hogy még van remény…

2016. január 3., vasárnap

Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok

Fülszöveg:
Hercule Poirot azt reméli, hogy békességben töltheti vakációját az exkluzív tengerparti nyaralóhelyen. Sajnos, már az első napok is zaklatottan telnek, mindenki arról susog, hogy a híres „férfifaló”, a szépséges exszínésznő, Arlena Stuart ezúttal kire vetette ki hálóját. Kavarognak az indulatok a szépasszony körül – mígnem egy különlegesen szép, verőfényes napon rábukannak a holttestére! És éppen Hercule Poirot volt az, aki utoljára beszélt Arlenával, amint a csábos teremtés titkos találkára osont…
Poirot úrnak természetesen ezek után nem adatik meg a nyugalmas nyaralás! Mivel a szép Arlenára sokaknak volt okuk haragudni, a gyanúsítottak száma sem csekély. Monsieur Poirot azonban nem volna méltó hírnevéhez, ha végül nem sikerülne kibogoznia a nem mindennapi rejtély szálát és lelepleznie a valódi gyilkost.
A regényt Csankó Zoltán előadásában hallgathatjuk meg. Teljes idő: 382 perc.

Mikor a felénél jártam, akkor döbbentem rá, hogy olvastam már ezt a könyvet. Sajnos így sem tudtam kitalálni, hogy ki is a gyilkos, de azért voltak bizonyos emlékeim róla. Nagyon jó érzés néha egy-egy Agatha Christiet olvasni. Nagyon szeretem a stílusát is és a történeteit is.

2016. január 1., péntek

Móra Ferenc: Zengő ABC

Fülszöveg:
Móra Ferenc Zengő ábécéje a mai iskolások dédapáinak, ükanyáinak könnyítette meg a betűolvasás nehéz mesterségét. Az sem új gondolat, hogy egy-egy sorát továbbgondolva, boncolgatva akár egész könyvet lehet belőle növeszteni. A nagy mesemondó nevét őrző kiadónak egy ilyen kötete számos kiadásban közkézen forgott az utóbbi évtizedekben. De most zendül meg először a teljes ábécé. A dallam, a zene, az éneklés megkönnyíti a versek befogadását, átsegíti az akadozó olvasót a nyelvtörő szavak buktatóin. Így aztán még könnyebben teljesül Móra Ferenc eredeti szándéka, aki úgy akart segíteni a betűkkel, szavakkal birkózó emberpalántákon, hogy minél több örömük teljék ebben. Bölcsen tudta, hogy gyorsabb és eredményesebb is így a tanulás. Persze nem csupán a nyelv tornáját segítheti ez a könyv. A Zengő ábécé egy immár száz esztendős, a természethez közelebbi életformát őriz, és ennek szellemében terebélyesedtek most új versekké Móra sorai. Sok ismeretlen szóval és fogalommal is találkozhat itt az olvasó. Ezek megértését segítik a képek, amelyek élethűen adják vissza ennek a színpompás világnak a részletszépségeit. És ha olykor még a szülőnek is szótárt kell kézbe vennie, az sem baj. Nyelvünk, műveltségünk kincstáráról van szó. Jó, ha minél többet megőrzünk belőle – amíg lehet.

Osvát Erzsébet: Zsémbes Zsófi ébredése

Aranyos volt. Először sok-sok évvel ezelőtt a kislányomnak olvastam. Nagyon szerette. Most egy kihívás miatt olvastam el újra. Most még jobban tetszett.