2015. november 30., hétfő

Tóth Krisztina: Akvárium

Fülszöveg:
Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium.
Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

2015. november 29., vasárnap

Claire Kilroy: Finomhangolás

Fülszöveg:
Eva Tyne New Yorkban élő ír hegedűművésznő élete első szólókoncertjét követően rosszul lesz, és kórházba kerül. Még mindig az esemény hatása alatt állva egy bárban keres menedéket, ahol összeismerkedik egy férfival. Az élete ettől a ponttól egyre kaotikusabb és veszélyesebb pályákra kerül. Szakít barátjával, majd egy orosz emigráns megvételre ajánl neki egy bizonytalan eredetű csodálatos régi hegedűt, amely nélkül, úgy érzi, képtelen lenne többé játszani, és amely a következő koncerten igazolja is a beléje vetett bizalmat – csakhogy a hangszer árát néhány nap múlva készpénzben ki kell fizetnie. Eva egy elkeseredett pszichológiai játszma kellős közepében találja magát, amelyet az érzelmei és az ösztönei irányítanak, amelynek során nem tudja már, kiben bízhat, és kiben nem, s amelyben egyre inkább összemosódik képzelet és valóság. A regény, mely Eva összetéveszthetetlen, egyszerre szenvedélyes, szarkasztikus humorral átitatott és kétségeket ébresztő hangján szólal meg, lendületes és kíméletlen írói precizitással megírt szöveg, amely minden oldalon tartogat meglepetést az olvasó számára.

2015. november 28., szombat

Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn

Fülszöveg:
Pippa bármit feláldozna az élő emberi beszédért, vagy egy érintésért.
Az erődházban a napok egyformák, és társaságot csak színes digitális magazinok adnak. Az erdőt a biológiai katasztrófa áldozatai uralják, akik gyűlölik a szépséget és emberséget, az elveszett életük nyomait. Bármikor megölnék Pippát.
Pippa tizenhetedik születésnapján döbbenetes dolog történik. Vajon megváltozhat az élete? Létezhet számára a szerelem egy ilyen zord világban? Mit jelent a társ? És mit jelent a bizalom?

Nekem ez most annyira nem jött be. Az alap ötlet nagyon tetszett. Tetszett a posztapokaliptikus világ, tetszettek ezek az „új típusú lények”, a sápadtak, akik a biológiai katasztrófának köszönhetik létüket. Az is tetszett, ahogy a fiatal hősnő sokáig egyedül boldogul, de zavart az, hogy néha mégis mennyire naiv. A szerelmi szál is egy kicsit erőltetettnek, kiszámíthatónak tűnt. Nagyon olvasmányos, de én néha untam. Tini lányoknak tudom ajánlani. Nekem egy kicsit „gyerekes” volt.

Alessandro Baricco: Harag-várak

Fülszöveg:
A Selyem, a Tengeróceán, a Vértelenül és a Novecento után most a Harag-várak. Csupa „vaskos” mű – százötven-kétszáz oldalon. Bármily furcsa, a Baricco-regényeknek ez az egyik varázserejük. Földrészeket és évtizedeket fognak át, nagy emberi drámákat sűrítenek magukba – hihetetlenül tömören. Az író egyszer elmondta, hogyan készülnek: évekig töri a fejét hosszú és bonyolult történeteken, majd évekig töri a fejét azon, miként írhatná meg őket néhány tucatnyi oldalon. A Harag-várak? Van egy város, Quinnipak. Benne él a legszebb ajkú asszony, a titkát mélyen őrző Jun. A leghálásabb férj, Rail úr. Olyan hálás, hogy a feleségét megajándékozza Elisabeth-tel. Egy mozdonnyal. Itt él a legtalálékonyabb muzsikus, Pekisch úr, a humanofon feltalálója. Apja zakójában ott cseperedik Pehnt, míg egyszer csak hirtelen bele nem nő a zakóba. És idelátogat Hector Horeau, a kristálypalota megálmodója. Európának egy boldog századában vagyunk, az illúziókéban, amikor az emberek megmámorosodnak találmányaiktól, még nem tudják, hogy ezek milyen veszélyt hordoznak. Vannak szelíd tündérmesék, ilyen volt a Selyem, a Harag-várak viszont rakoncátlan, buja tündérmese.

Ïsa Schneider: Fogkefe a szükségcsomagban

Fülszöveg:
Vannak különös sorsú nők, kivételes életek, titkos bűnök és olyan megoldások, amelyekre senki nem számít. Isa Schneider új regénye szórakoztató, jó lélektani tudással, fordulatosan megírt történet. Ismét egy Föld utcai lány, egy Erdélyből elszakadt orvosnő, Lara életébe enged bepillantást, s egyben egy különös pszichoanalízis története is. Valaki a világhálón azt írta ezekről a könyvekről: „Isa Schneider rólunk ír, mi vagyunk regényeinek főhősei. Ő soha nem túloz, inkább visszafogott. Lehet, hogy éppen ez a tartózkodás sejteti leginkább az írónő szándékát: nem drámát, hanem valóságot írni. Mint ebben a könyvben is. És a valóság mindig nagyon érdekes. Jobb, lebilincselőbb, mint bármely fikció.”

Ez most sajnos nem tetszett.

Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül

Fülszöveg:
A regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

2015. november 27., péntek

Philippe Grimbert Titok

Fülszöveg:
Ha megfejted a titkot, elveszíted a gyerekkorod, de megtalálod az életed. Philippe Grimbert Titok című regénye egy különös fordulatra épülő családtörténet, és egyben egy gyakorló pszichológus önanalízise. A megrázó történetben egy gyerek mutatja be és tárja föl szülei sok elfojtással és hazugsággal terhelt életét, és eszmél rá zsidó származására, majd az ezzel járó következményekre. Gyerekfejjel jön rá arra, mit jelentett akkoriban, a második világháborút követő évek Párizsában zsidónak lenni, milyen hazugságokat kényszerítettek magukra az üldöztetéseket túlélt zsidó szülők, hogy gyermekeiknek megpróbáljanak a maguk eszközeivel a múlt sebeitől már nem vérző, kiteljesedett életet felépíteni. Philippe Grimbert 1948-ban született Párizsban. Gyakorló pszichoanalitikusként három könyvet is írt a francia sanzonok és a pszichoanalízis kapcsolatáról. A Titok a második regénye, mely 2004-ben Franciaországban elnyerte a Gimnazisták Goncourt-díját, 2005-ben pedig az Elle Olvasói Díját. A könyvből 2007-ben Claude Miller francia rendező készített filmet, olyan sztárok közreműködésével, mint Ludivine Sagnier és Julie Depardieu.

Ámosz Oz: Rímek életre, halálra

Fülszöveg:
Tel-Aviv, egy forró nyári estén valamikor a nyolcvanas években… A szerző – középkorú, nős, híres, „civilben” könyvelő – író-olvasó találkozóra érkezik egy közösségi házba. Előre unja az egészet, a kellemetlen bizalmaskodást, a közhelyes, ostoba kérdéseket, a tudálékos irodalomtörténész műelemzését, a felolvasást. Elkalandozik a figyelme, csak testben van jelen és rutinból válaszolgat, ám a képzelete annál aktívabb: a közönség soraiból találomra választott emberek köré kis történeteket sző, s ezeket mintegy írói nyersanyagként mérlegeli, újabb és újabb részletekkel gazdagítja, továbbgondolja, azaz fejben máris egy új opust alkot szinte kényszeresen.
A rendezvény után az általa kedvesnek és kellemesnek, bár nem elég vonzónak talált felolvasónő, Ráhel mellé szegődik, beszélgetésre, sétára invitálja, majd amikor kiderül, hogy a nő a szemközti házban lakik, férfias nekibuzdulással flörtöl és nála tölti az éjszakát, Ráhel féltékeny macskáját a fürdőszobába száműzve…
Vagy ez már talán csak szándék volt, elszalasztott alkalom, és a szerző valójában magányosan járta az utcákat hajnalig, cigarettázva, s töprengve magán és teremtményein?
Ámosz Oz gazdag asszociációs hálókat szövő, mesterien finom művű kisregénye az írói lét természetét, irodalom és valóság viszonyát boncolgatja, hisz szerinte írónak lenni annyi, mint nyitott helyzetben létezve elképzelni a másikat.
Ámosz Oz 1939-ben született Jeruzsálemben. Regényeit és esszéit harmincnál is több nyelvre lefordították, Szeretetről, sötétségről című félönéletrajzi regénye világsiker volt. Számos elismerésben részesült: megkapta az Izrael-díjat, a francia Femina-díjat, a német Goethe-díjat és Béke-díjat.

2015. november 25., szerda

Tóth Krisztina: Vonalkód

Fülszöveg:
Ha fölfeslik is, valahol azért mégiscsak törvények szövedéke a világ, olykor átláthatatlan, vagy a hajnali derengésben pókfonálként felcsillanó összefüggések hálója: a szálak vége az idő más-más zugába kötve.
Ezekbe a zugokba pillanthatunk bele Tóth Krisztina novelláin keresztül. Kohósalak és melegpadló, hangyatérkép és hokikori, sörösdobozok a szekrénysoron. Kádár-kor és jelenkor. Mindnyájunk gyerekkora, kamaszkora, felnőttkora. Az ott rejtőző tárgyak és érzések szorongáshálója rajzolódik ki a Vonalkód lapjain – ez segít bennünket emlékezni és megérteni a hátrahagyott időt, megtapasztalni a változásban a változatlanságot.
Tóth Krisztina, akit eddig költőként tisztelhettünk, a Vonalkóddal mutatkozik be prózaíróként. Történetei a legjobb novellisták közé emelik.

Dragomán György: Máglya

Fülszöveg:
Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

2015. november 19., csütörtök

John Green: Papírvárosok

Fülszöveg:
Quentin Jacobsen egész életét azzal töltötte, hogy távolról csodálta a hihetetlenül kalandvágyó Margo Roth Spiegelmant. Így aztán, amikor a lány nindzsának öltözve kinyitja Quentin ablakát, bemászik rajta az életébe, és magával invitálja egy nagy fantáziával kitervelt bosszúhadjáratra, a fiú vele tart.
Egész éjszakás kalandjuk után új nap veszi kezdetét, s amikor Q megérkezik az iskolába, megtudja, hogy a mindig is enigmatikus Margo ezúttal valódi rejtéllyé lett. Hamarosan kiderül azonban, hogy vannak bizonyos nyomok, amelyek felderítése csak rá vár. Ezzel olyan csapongó kaland veszi kezdetét, amelynek során minél közelebb kerül, annál kevesebb tárul fel előtte a lányból, akiről azt hitte, jól ismeri.
A Printz-díjat elnyerő John Green azzal a ragyogó szellemességgel és izzó érzelmi őszinteséggel tér vissza, amely olvasók egy egész új generációját hozta lázba.

2015. november 15., vasárnap

Luca Di Fulvio: Álmok bandája

 Fülszöveg:
Cetta és fia, Christmas Olaszországból menekült az erőszak és a viszontagságok elől Amerikába, a remények országába. A nő egyetlen vágya, hogy a kisfia igazi amerikai legyen: szabad azért, hogy boldog lehessen, de mindenekelőtt szabad azért, hogy önmaga lehessen.

Ám a huszadik század eleji New York külvárosaiban „amerikainak lenni” egyben azt is jelenti, hogy konfrontálódni kell a világ minden szegletéből érkező emigránsok közösségével, amelyben a törvényeket a gengszterek és az embereik diktálják. Ebben a helyzetben nem könnyű élni és az álmokért küzdeni, hacsak nincs az embernek különleges tehetsége. Christmas bizton számíthat a rendkívül élénk fantáziájára és arra a képességére, hogy amit mesél, azt hihetővé is tegye olyan történetekkel, amelyek álmodozásba ringatnak mindenkit, aki csak hallgatja. Így születik meg a Diamond Dogs képzeletbeli bandája, amely mindössze két kisfiúból áll, mégis képes egész New York urává válni, sőt az első független rádiócsatorna segítségével a város minden lakásába eljutni.

Az Álmok bandája Christmas és Cetta története, és minden emberé, akinek az élete az övékbe fonódik a huszadik század elejétől 1929-ig, Olaszországtól az őrült húszas évek New Yorkján át Kaliforniáig és a születőben lévő hollywoodi filmiparig. Kitűnő példája annak, hogyan lehet tiszta szívet megőrizve ésszel feljutni a ranglétra legaljáról akár a legtetejére, hogy érdemes kitartani az álmaink mellett, mert megvalósulhatnak, ha harcolunk értük.

Luca Di Fulvio egy igazi nagyregénnyel ajándékoz meg bennünket, amely mesél a rádió, a mozi, a Broadway, a reklámok, a felhőkarcolók, az autók – de mindenekelőtt egy nagy szerelem, Ruth és Christmas szerelmének – születéséről, és egy álom erejéről, amely talán még a valóság felett is győzedelmeskedhet.

2015. november 1., vasárnap

Andri Snaer Magnason: LoveStar

 Fülszöveg:
A LoveStar sziporkázóan eredeti, szellemes, groteszk és abszurd elemeket sem nélkülöző szatíra a nem túlságosan távoli jövőről, amelyben a marketing és a technológia törvényei uralkodnak. A LoveStar nevű izlandi székhelyű megacég és azonos nevű alapítója merész tudományos kutatásaival és még merészebb ötleteivel nemcsak az emberek közötti kommunikációt forradalmasítja, hanem az emberi létezés olyan alapvető elemeit is, mint a szerelem és a halál. A cég Izland északi részén létesült gigantikus szabadidőparkjába emberek ezrei zarándokolnak a világ minden részéből, miután „kikalkulálták” őket – hiszen a szerelem, az igazi megtalálása többé nem a véletlen műve, hanem egy szigorúan tudományos és tévedhetetlen módszer eredménye, mely nem csupán a párválasztás korábbi, nevetségesen alacsony hatásfokkal működő formáit küszöböli ki, hanem elhozza az emberiség számára a régóta vágyott harmóniát és békét. Ami a halált illeti, a temetés immár ósdi és kegyetlen aktusnak minősül – a holtakat inkább rakétákkal lövik ki az égbe, ahonnan a légkörbe visszahullva fényes csillagokként ragyognak fel. Amikor Indriði és Sigríður megtudja, hogy várakozásuk ellenére nem egymásnak kalkulálták ki őket, elhatározzák, hogy a maguk részéről nem rendelik alá magukat az értelem és a tudomány szabályainak. De sikerrel járhatnak-e egy olyan világban, amelyben a forradalmasított tömegkommunikációnak köszönhetően bármelyik ember potenciális ügynök? A rendkívül szórakoztató regény – mely valahol az 1984, a Monty Python’s Flying Circus, a Galaxis útikalauz stopposoknak és Sparks-regények közötti mezsgyén egyensúlyoz – egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy az emberi természethez az őrület ötletekre és az elvakultságra való hajlam mellett olyan értékek is hozzátartoznak, mint a szeretni tudás és az élni akarás.