2015. szeptember 15., kedd

Sofi Oksanen: Tisztogatás

Fülszöveg:
A Tisztogatás a nők elleni erőszakkal és a kommunista országok feldolgozatlan múltjával foglalkozik párhuzamosan. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. Ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében…

A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott. A könyv témája a nők elleni erőszak, és a második világháborút követő szovjet megszállás traumája.

Ez a könyv nagyot tudni ütni és napokig nem hagy nyugodni. Nagyon olvasmányos, nagyon érdekes történet és mégsem haladtam vele, mert nagyon nehéz volt arról a sok szörnyűségről olvasni, amit a két főszereplő nő, Aliide és Zara átélt. Nagyon jól vissza tudta adni Sofi Oksanen azt a félelmet, amely az éltük szerves részévé vált, azt a megaláztatást, amitől évekig nem tudtak szabadulni. Ez a könyv egy olyan társadalmi korrajz, amit nehéz lesz elfelejteni.
Nekem nagyon tetszett, sokkal jobban, mint a Sztálin tehenei.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése