2014. december 12., péntek

Evelyn Waugh: Utolsó látogatás

Fülszöveg:
Waugh századunk egyik legragyogóbb szatírikus tehetsége, aki a nosztalgia és az irónia sajátos keverékével nézi kora fölbomló angol társadalmát, annak arisztokrata-nagypolgár vezető rétegét, ugyanakkor – talán elveszettebb értékek után sóvárogva – 1930-ban katolizál, szentekről ír esszéket, s élete végéig hívő, gyakorló katolikus marad. Az utolsó látogatás ezért a legszemélyesebb hangú regénye: kíméletlen írói őszinteséggel tárja fel benne saját élete kibékíthetetlen ellentmondásait. A regény főszereplői a Marchmain grófi csalág tagjai, valamennyien hívő katolikusok, akiket részben éppen vallásuk taszít anyagi-erkölcsi katasztrófába. Lady Marchmain, az anya, valóságos szent, csak éppen élni nem lehet mellette: férje évtizedekre a kontinensre menekül szeretőjével. Bűbájos koboldtermészetű fia, Sebastian, alkoholista lesz, Júlia lánya boldogtalan házasságtörő szerelembe menekül. Charles Ryderdt, a regény elbeszélő hősét erővel vonzza a Manchmain ház légköre. Szereti őket. Sebastian a legjobb barátja, Júlia a szeretője – de tehetetlen és értetlen szemlélőként kell végignéznie a család és a ház – egy világnézet és társadalmi osztály – pusztulását.
A regény, mely pesszimista hangvétele ellenére teli van mulatságos részletekkel, nagyon olvasmányos. Waugh biztos mesterségbeli tudással ír, ám biztonsága meginog, amikor morális vagy filozófiai talajra lép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése