2014. június 2., hétfő

Máté Angi: Az emlékfoltozók

Fülszöveg:
Hogy kik is azok az emlékfoltozók? Talán két tündér. Vagy két rigó. Esetleg két kislány. Két tündérrigólány: a limonádéhajú és a faodúbarna. Amerre csak járnak, csodák történnek. Igazán nem kell hozzá sok. Elég egy tű meg egy cérna, és megfoltozzák a feledékeny roller és tölgyfa emlékeit. Egy horgászbot, és megcsiklandozzák a Holdat. Klakkognak és dübbögnek, de úgy, hogy a villamos kerekei szikrát hánynak. Erdőt szelídítenek és kinyitják a tengert; rókák és őzek a barátaik. Azt is megtudhatjuk: együtt mennyivel könnyebb és nehezebb élni, mint egyedül. 
A legjobb első prózakötetesnek járó Bródy Sándor-díjjal, valamint az IBBY Év Gyermekkönyve díjjal kitüntetett Máté Anginak a Magvetőnél ez a második kötete. Akár a Kapitány és Narancshalat, úgy ezt a mesekönyvét is az IBBY Év Illusztrátora díjas Rofusz Kinga rajzai teszik még szerethetőbbé.

Minden sorát imádtam, akárcsak a többi Máté Angi könyvet. Érdekes volt megtudni, hogy az emlékeink színes, lyukas kendők és elég egyszerűen megfoltozni, ha van aki ezt meg tudja tenni…csak két tündérrigólányra van szükség hozzá, egy limonádéhajúra és egy faodúbarnára.
Csodálatos a világ, ahogy Angi látja: nönögő csigák, göngörgő felhők, labdarózsára tekert haj,horgászbottal csiklandozott Hold, egymás álmának álmodása, égből hulló pillangók, rozsdaszőrű pislogás, a Titok nevű kutyus, erdőszelídítés, éneklő mályvák, mind mind elvarázsolják az olvasót.
Szerettem az emlékfoltozó tündérrigólányokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése