2013. november 30., szombat

Anna Gavalda: Együtt lehetnénk

Fülszöveg:
Egy ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama – az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. Az arisztokrata megmenti a lány életét, a lány a szakácsot és a bolondos arisztokratát, s együtt megszépítik a nagymama utolsó hónapjait, majd némi bukdácsolás után ők maguk is rálelnek a boldogságra. A helyszín egy hatalmas, kongóan üres párizsi lakás – á la Utolsó tangó Párizsban –, egy bűbájos vidéki házacska, a párizsi elegáns éttermek konyháinak hajszolt mindennapjai, és maga Párizs a nyüzsgő, lüktető életével, megkopott varázsával. Szellemes, könnyed, néhol megrázó történet a szerelem és a barátság felszabadító erejéről, és arról, hogy csak akkor vagyunk szabadok, ha nemcsak adni, hanem kapni is tudunk. Egyedül nem megy, de együtt talán sikerül – erről szól Anna Gavalda új könyve, mely rövid idő alatt óriási siker lett Portugáliától Oroszországig.

Nagyon, nagyon szerettem, akár a többi Gavalda könyvet. Nagyon kedves, szívmelengető, szép, olvasmányos és érdekes. Annyira egyszerű és mégis mély, szomorú és mégis reményt adó, annyira francia.
Minden meg van benne, ami egy jó könyvhöz kell, csodálatos karakterek, érdekes helyszín, különböző sorsok, élettörténetek. Csodálatosan vannak ábrázolva az évekig cipelt sebek, komplexusok és az a sok szenvedés, amelyen keresztül ismerjük meg a négy főszereplő életét. Milyen csodálatos dolog, ahogy ezek az emberek egymásra találnak, és észrevétlenül, lassan és csendesen megváltoztatják egymás életét, megmentik egymást. A szeretet, a barátság, a támogatás, a segítség, az elfogadás, az önmegvalósítás, a boldogság és a szerelem teszik felejthetetlenné ezt a könyvet.
Nagyon tetszett a stílusa és főként a hangulata.

"Na, kicsikém! Ne izgulj, sikerülni fog. Nem fogjuk jobban csinálni, mint mások, de rosszabbul sem. Sikerülni fog, hidd el nekem. Sikerülni fog. Nekünk nincs mit veszítenünk, mert nincs semmink."
623. oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése