2013. augusztus 11., vasárnap

Máté Angi: Volt egyszer egy

Fülszöveg:
"Van nekem egy régi barátom, Máté Anginak hívják, még sohase láttam. Csak a hangját hallom ki mindig a betűk mögül. Most megjelenő meséinek kiváltképp örülök, mert végigujjonghattam születésüket, ahogy szépen, levelenként zizzentek be a postaládámba. Ezekben a történetekben vonatra száll a nyár, és őrölt kekszet eszeget málnaszörppel. A nap leszöszmögi bajszáról a pihepuhákat. Az almák gömbölyeket énekelnek. A sün muszog a ribiszkebogyós hátával. Fagylaltok gombóckodnak szép illatozással.
Máté Angiból ősi regemondók hangja szól, világa mégis friss és új nekünk. Nem csoda, hogy így csillog-villog, varázslat hívta létre! És a mesék terét tágítják Szulyovszky Sarolta tenger-lendülettel könyvlapra kicsapó illusztrációi."
Lackfi János

Volt egyszer egy nyár, aki vonatozott, majszolt és gargarizált, egy sárga, kócos virág, és a Nap, az égen költözködő, a nyüzsgő, az izgő és mozgó, akik hasonlítottak egymásra, beszélgettek és játszottak együtt. Volt egy almafa, melynek almái kacagáltak, ha jött a hernyó. Volt egy sűn, aki gubbasztott és muszogott és nem akarta, hogy szúrjanak a tüskéi. Volt egy kő, aki párna szeretett volna lenni, egy alagút, aki nagyon szerette volna, ha a vonatok beszélgettek volna vele. Volt egyszer egy csend, amelynek énekére hullni kezdett valami puhaság az égből.
Volt egyszer egy… csoda… Máté Anginak hívják. Csodálatos a meséinek a világa, és az egész világa…. Lenyűgöző ahogy ír, a szavai simogatnak, megnyugtatnak…és, amilyen csodálatos szavakat használ…ahogyan használja őket… ez már költészet…egyszerű és egyben nagyon mély. Nem találok rá szavakat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése