2013. augusztus 11., vasárnap

Máté Angi: Ez egy susogó levél

Fülszöveg:
Máté Angi rövidmeséi olyan, a gyerekek számára mindennap használt, hétköznapi fogalmakról szólnak, amelyek eddig mégsem jelentettek témát a gyerekirodalomban:
fázás, magány, félelem, szeretet.
Lackfi János megfogalmazásában Máté Angi írásai „világújrateremtő”, egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv Máté Angi – nyelven beszélnek.
Mesékről lévén szó a szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok használatával lesznek különlegesek ezek a történetek, melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van.
A rövidprózák, Keszeg Ágnes illusztrációival kiegészülve különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú mesekönyvet eredményeznek.

Csodaszép… Varázslatos… Gyönyörű és mély. Olyan világ ez, ahol a kertnek szülinapja van, a gesztenyéket simogatják, a szitakötő esőt ültet, a Nap megeszi az érett esőket, az emberek megtudják az „egyedülséget”, megnőnek bennük a „jó szavak”. Nekem a Volt egyszer egy kislány című mese, történet tetszett a legjobban és a Volt egyszer egy szegénység, pedig nagyon felkavart.
„rajta nyújtózott az üres”, „megnőttek bennük a jó szavak”, „a kert örült egyet, majd lefeküdt”, "nem volt maradása a félésben, hát elment a világba ez a kislány” ezektől és a hasonló kifejezésektől egyedi és különleges a hangulata az egész könyvnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése