2013. május 6., hétfő

Amélie Nothomb A gyilkos higiéniája

Fülszöveg:
A francia írónő első regénye; 25 éves korában, 1992-ben jelent meg, és visszhangos sikert aratott. Prétextat Tachnak, a Nobel-díjas írónak két hónap van hátra az életéből. Titkára kiválaszt öt arra érdemes újságírót, hogy interjút csináljanak az amúgy világtól elzárkózó öregemberrel. Tach – szellemi fölényeit, nyers szókimondását latba vetve – legázol, megsemmisít négy felkészületlen és félművelt „médiagurut”. Az ötödik újságíró – ráadásul a Tach által megvetett női nem képviselője – méltó ellenfélnek bizonyul. Párbeszéd-párviadaluk különös titokra derít fényt, és különös „eredménnyel” végződik.

Érdekes történet, érdekes karakterek, érdekes befejezés. Különleges regény, egy fiatal írónő első regénye. Nem csoda, hogy felhívta vele magára a figyelmet, de nekem a Hódolattal esengve sokkal jobban tetszett.

"Szerte a világon hemzsegnek a gyilkosok, akik arra vetemednek, hogy elfeledjék állítólagos szerelmeiket. Elfelejteni valakit: végiggondolta, hogy ez mit jelent? A felejtés hatalmas óceán, amelyen egyetlen hajó hajózik, az emlékezés. Az emberek túlnyomó többsége számára az a hajó egy hitvány bárka, amely minden hoppra léket kap, és a kapitánya, egy gátlástalan alak, csak arra gondol, hogy hogy tudna takarékoskodni. Tudja, mit takar ez az undorító szó? Azt, hogy mindennap feláldozza a legénység fölöslegesnek ítélt tagjait. És tudja, hogy kik ítéltetnek fölöslegesnek? A szemetek, az unalmasok, a kretének? Szó sincs róla: azokat hajítják át a hajókorláton, akiket haszontalannak minősítenek, akiket már használtak, felhasználtak, kihasználtak. Azok már tudásuk legjavát adták, ugyan mi hasznosat tudnának még adni nekünk? … így követik el, büntetlenül, a legközönségesebb gyilkosságot."
155. oldal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése