2012. július 6., péntek

Polcz Alaine: Két utazás Erdélyben

Fülszöveg: Polcz Alaine életének meghatározó helyszíne volt Erdély, ahova idősebb korában is rendszeresen visszajárt, hogy látogassa és segítse, támogassa az ott élőket. Jelen kötet két ilyen út krónikáját tartalmazza, melyek a Ceausescu-rendszer végnapjainak Romániájába kalauzolják az olvasót. Az első utazás során a szerző Vízaknára, gyermekkora helyszínére látogat, ahol találkozik rokonaival, barátaival. A második út célja Kolozsvár és Kide, a fiatalság helyszínei. A két útleírásban Polcz Alaine a rá oly jellemző bölcsességgel és szeretettel, emberismerettel és remek megfigyelőképességgel mutatja be az ott élő embereket, a Ceausescu-korszakban egyre elviselhetetlenebbé váló Romániát, és azt, hogy Erdélyben bár „több a szenvedés, az emberek melegebbek és igazabbak”, mint Magyarországon.

Polcz Alaine minden írása nagyon tetszik. Ez különösen, mivel a „régi szép időket” idézi, amelyeket nagyon sokan elfelejtettek. Elbeszélésmódja hiteles, egyszerű és egyben nagyon kedves is. Sugárzik belőle az emberek iránti szeretete .Szinte magam előtt látom az erdélyi embereket, rokonokat és barátokat, románokat és magyarokat, akik egyaránt szenvedtek a diktatúra éveiben.

"Erdélyben a kínálás hozzátartozik az örömteli találkozáshoz. Kidében tanultam, hogy amikor a család étkezik, és valaki belép, az azt mondja: „Jó napot kívánok, jó étvágyat!” A kötelező válasz: „Tartson velünk!” Még ma is mindig szégyellem magamat Pesten, ha eszünk, valaki belép, és én nem tudom megkínálni."

"Mindenki jókedvű, tesznek-vesznek, és elmondják az egytojásos torta receptjét, amihez liszt is kevés kell, mert reszelt almát tesznek bele. Elkészítik, s meglátjuk majd, milyen finom. Boldogok, mert ők is tojást kaptak ma. Megkapták a havi tojásadagjukat. Örülnek, hogy tízet kaptak egy hónapra, az már nagyon jó. És egyszer majd rántottát is fognak enni."

"Talán egyszerűbb is, hogy az asszonyok ilyen természetes módon mennek a sorsuk elé. Nem zúgolódnak, ha egyedül kell nevelni a gyereket. Mint nálunk… Hol van nálunk? Most már itt Pestre gondolok. Pesten pedig Erdélyre gondolom a „nálunk”-at? Nem is tudom, hogy Erdélybe kimegyünk vagy bemegyünk? De amikor Erdélyben vagyok, akkor mindenesetre azt mondom, hogy kimegyünk."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése