2011. október 22., szombat

Dan Lungu: Egy komcsi nyanya vagyok!

Fülszöveg:
Miután meghódította a román olvasókat, Dan Lungu méltán számíthat a magyar olvasóközönség elismerésére is, hiszen a Jelenkor Kiadó gondozásában magyarul megjelenő könyve „a letehetelen” könyvek kategóriájába tartozik. Az Egy komcsi nyanya vagyok! című humorral átitatott könyve könyve egyszerre mutatja be két generáció múlthoz és jelenhez való viszonyát úgy, hogy közben az olvasóban is egyfajta mérlegelési vágyat ébreszt (persze azon olvasókról van szó, akik tapasztalhatták a rendszerváltás előtti idők valóságát is). A regény főszereplője, egy nyugdíjas korú munkásnő, Emilia nosztalgiával emlékezik „a régi, jobb időkre”, a nehéz falusi gyermekkor utáni „aranykorra”, a szocialista üzemben eltöltött évekre, anélkül hogy túlzottan anakronisztikus lenne. Ezzel szemben lánya, Alice, aki közben Kanadában keresi a boldogulást, értetlenkedve hallgatja anyja „komcsi múltról” alkotott véleményét, mindezt persze egy telefonos beszélgetés keretein belül. A rendszerváltás utáni években átalakult román társadalom általános problémáit feszegető művet érdemes széles körben ajánlani.

Nagyon érdekes és hű kép a román valóságokról. Nagyon sok helyen egész oldalakat másoltam volna be az idézetekhez. Nagyon teteszett, a fanyar humora is. Én, aki erdélyi vagyok, a rendszerváltás évében érettségiztem és a mai Romániában élek, naponta találkozom olyan emberekkel, akik így, vagy úgy gondolkodnak. Ez a kettősség benne van a mai román társadalomban. Ez a kis regény egy nagyon hű korrajz.


"…a kommunizmus hét csodáját ismeritek?
– Neeem! – kiáltják kórusban.
– Az első: Romániában mindenkinek van munkahelye. A második: bár mindenkinek van munkahelye, senki sem dolgozik. A harmadik: bár senki sem dolgozik, a tervet száz százalék fölött teljesítik. A negyedik: bár a tervet száz százalék fölött teljesítik, üresek a boltok. Az ötödik: bár üresek a boltok, mindenkinek van mit ennie. A hatodik: bár mindenkinek van mit ennie, senki sem elégedett. A hetedik: bár senki sem elégedett, mégis mindenki tapsol."

103. o.

"-A hosszú és gyakori pihenés a jó erdmény titka- mondja Aurelia"-ez már szállóige a román köztudatban, a munkához való hozzáállásra vonatkozóan. (Pauzele lungi şi dese, cheia marilor succese.)
54.o.



"A hálátlanok. Óvódákat, iskolákat épített nekik, politikai felkészítést és építőtáborokat szervezett az ífjúságnak, hát mit akarnak még? Ők lehettek a haza sólymai, úttörők lehetnek, szabadon énekelhetik a hazafias dalokat, , semmi akadálya, hogy felvonuljanak augusztus 23-án, két óra hosszat tévézhetnek naponta, hát mit akarnak még?"
104. o.

"-Mit osztanak itt?- kérdi az előtte álló elvtársnőtől?
-Tudom is én, nemrég jöttem- mondja a nő.- Mindegy, mit osztanak, biztos szükségem van rá.
Még megkérdez két-három embert, de senkinek fogalma sincs, miért állnak sorba."
99.o.

"Holnap? Igen, holnap lesznek a választások…

Azt hiszem, itthon maradok szépen… majd csak találok valami elgfoglaltságot."
236.o.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése